50 éves lettem. Szép kerek szám. Mégsem gondoltam, hogy nagy ünnepség lesz, csak a szűk család.  Azt mondták, hogy ne készüljek, ők intézik. Hozták is a tortát, ami egy kinyitott könyv alakú torta volt(imádok olvasni).  Aztán amikor a "könyv" sorait olvastam zokogásba fulladt a szülinapozás a megható soroktól. Könnyes szemmel szeltem a tortából mindenkinek, a többiek meg mosolyogva ették a „könyvemet”. Magdolna egy szép emléke.

Pár éve a Budapesti Nagycirkuszba kirándultunk,ami éppen akkor kuslányunk Bogi szülinapjára esett.Kitaláltam hogy emlékezetessé teszem kislányom 8.szülinapját.A cirkusz ügyintézőjével,több e-mail váltást követően elértem hogy a müsor közben köszöntsék fel Bogit. Elérkezett a pillanat és a Konferanszié megszólalt: Köszöntjük Fejős Boglárkát 8. Szülinapján! Azóta ez egyik legszebb emlékünk egyike! Mónika egy szép emléke.

Iskolás koromban az öregek otthonába mentünk karácsonyi énekeket előadni. Nagyon örültek nekünk gyerekeknek és a műsornak is, el is pityeregték magukat, megható emlék. Tímea egy szép emléke.

Hosszas, sikertelen párkeresés után, 61 évesen találtam meg az igaz szerelmet. Már mindketten majdnem feladtuk. Az utolsó előtti pillanat volt ez az egymásra találás. Mindketten reméljük, lesz még jó pár közös évünk. Erzsébet egy szép emléke.

Amióta az eszemet tudom, szinte minden hétvégén kirándultunk. Az első zöld rügyek megjelenésétől az utolsó színes levél lehullásáig az erdőt jártuk. Eleinte Apa nyakában, később a saját lábamon. Hamar megtanultam, hogy nem szabad hangoskodni, megijeszteni az állatokat. Ezt mindig betartottam, így gyakran láttunk mókust, harkályt, olykor még őzet is. Felnőttként a gyerekeinket is a természet szeretetére neveltük. Edit egy szép emléke.

Koronás Cukor rajongó vagyok, minden termék nagyon jó, kíváló, de felejthetetlen amikor kezdődött, sok sok éve a nyereményjáték, és a vonalkódokat postán kellett feladni. Azóta is feledhetetlen emlék, és részt veszek minden játékukban amit szerveznek. Független a nyeréstől. A játék a fontos, hisz játék az élet!

Családi házamban mindenféle növényt gondoztam Meg is hálálta mindegyik a törődést szépségével. Egyszer hosszú időre kórházba kerültem. Egy napon haza  látogattam hétvégére. Messziről megpillantottam a kis családi házat, repdeső szívvel léptem be a kapun, olyan csodálatos látvány tárult a szemem elé. A gondozatlan kertet benőtték sárga óriásira nőtt napvirágok, olyanná vált, akár egy tündérkert. Katalin egy szép emléke.

A kedvesem felhívott, hogy nemsokára ott van értem, el megyünk valahová, de nem árulta el hova. És az volt a meglepi, hogy Székesfehérváron a macskaköves úton letérdelt elém és meg kérte mindenki szeme láttára a kezemet. Még tapsoltak is. Életem egyik legzavarbaejtőbb és egyben legszebb napja volt. Döníz egy szép emléke.

Lányom még apró volt, alig hat éves, és igen szerény körülmények között éltünk kettecskén.  Sokat sírtam a pénzhiány miatt, egyszer csak látom, hogy ott ül az íróasztalánál, dolgozik valamin buzgón, kidugott nyelvvel. Másnap apró papírdarabokat hozott garmadával, kézzel rajzolt, girbegurbán vágott pénzérméket, bankjegyeket. Tessék, már van pénzünk, nem kell már sírnod Anyu. Attól kezdve minden jobb lett. Klára egy szép emléke.

Pedagógusként, óvodásaimnak szerveztem kirándulást az ország legnagyobb mesterséges tavához, a Desedára, mely a Kaposvári Cukorgyártól pár km-re húzódik. A  horgászparadicsomon, érdeklődve figyelték a fürdő halakat, hattyúkat és vadkacsákat. A Fekete István Látogatóközpontban önfeledten játszottak az interaktív játékokkal. A legnagyobb élményt a hajókázás jelentette számukra, megbirkózva a hullámokkal. Bernadett egy szép emléke.

Januárban ismerkedtünk meg Lalival. 15-én -10 C fok volt, nem éppen ideális randi idő. De mi megbeszéltük akkor ott kell lenni. A megbeszélt helyen várt jól beöltözve. Láttomra vetközni kezdett, akkor láttam meg, hogy a kabátja alól egy virágcsokrot vesz elő. Így óvta meg a hidegtől. Egy úriember a fagyban is úriember. Azóta is együtt vagyunk. 1566 napja a mai napon. Mónika egy szép emléke.

A nagymamám egy kis falúban élt , sajnos már nincs köztünk .Kis gyermek voltam mikor elment . De a mai napig emlékszem, hogy befutottam hozzá .Ott állt a konyhában a kék virágos kötényében ,átkaroltam a derekát és néztem fel rá , és kiáltottam mama : mit sütöttél nekem :) Ő meg csak mosolygott rám :) Gabriella egy szép emléke.

Miközben egy fontos alkalomra készítettem süteményt, motyogva fohászkodtam, hogy jó legyen. Jól sikerült. Az akkor 5 éves fiam pedig megjegyezte: Anya, ezentúl minden sütés előtt imádkozni kell! Ágnes egy szép emléke.

Nagymamám nagyon finom sütiket sütött, de soha nem mérte ki a hozzávalókat. Amikor 20 éve meghalt vele mentek a sütik is, nem tudtuk utánozni őket sem anyukám, sem én.. Néhány hete találtam az egyik receptekkel foglalkozó honlapon egy a mamám receptjéhez nagyon hasonlót... Elkészítettem és teljesen ugyanolyan mint a mamáé volt. 20 év után újra a régi hatlapos süti ízét érezhette a család! Nagy volt a boldogság! Szilvia egy szép emléke.

Életem legszebb pillanata, gyermekeim, két lányom megszületése volt. Nagy súllyal, sűrű, barna hajjal, hatalmas, fekete szemekkel jöttek a világra. Az első találkozás, amikor a kezembe foghattam őket, felülmúlhatatlan élmény volt számomra. Gyorsan elrepült az idő, s felnőttek lettek. Sok-sok emléket őrzök  a gyermekkorukból, de arra gondolok vissza legszívesebben, amikor apává váltam és egy családdá váltunk. János egy szép emléke.

Nyaranta Mamáék vigyáztak ránk amíg a Szüleink dolgoztak. Varázslatos nyarak voltak ezek, a diófa alatt, amit akkor ültettek, amikor Apa született. Mama a nyári konyhában sürgött-forgott, Papa kiskocsin húzott minket mindenfelé, amerre csak kedvünk tartotta. Elkészült az ebéd, jött a szieszta. Délután homokból készült a lakoma... Este természetesen mese várt. A gondtalan nyarak emléke ma is velem van... Olga egy szép emléke.

Videohívás érkezett a 85 éves nagymamámtól. A bátyám végre beállította neki. Vicces volt látni, ahogy az orra a képernyőhöz ért, miközben meg akart puszilni. Másnap reggelig nem tudtam, mennyire különleges alkalom volt ez: a nagymamám aznap este örökre elaludt. Lili egy szép emléke.

Nagyon gyakran ugrattuk Esztert azzal, hogy minden hétvégén operába jár. Mit szeret benne annyira? Amikor kezdte elveszíteni a hallását, már nem találtuk ezt olyan viccesnek. Aztán az egyik szombaton újra hallotta "A kékszakállú herceg várát" az új hallókészülékével - és én ott voltam mellette! Titokban néztem őt, és láttam a boldogságot az arcán... Gábor egy szép emléke.

Korán keltem, hogy meglepjem magam egy finom reggelivel. A pékségben a szomszéd srác mögött álltam, aki elvitte az orrom elől az utolsó óriás kakaóscsigát. Nagyon dühös lettem. Amit Ő, Tamás, észre is vett, hiszen fél óra múlva már az erkélyén ettem az óriás kakaóscsiga felét. Azóta minden nap osztozunk a csigán, ahogy jóban és rosszban is...Kriszta egy szép emléke.

 Egy balatoni stégen ültem, lóbáltam a lábam a vízben. A víz langyos volt, az ég azúrkék. Szomorú voltam, mert a nővérem csak a fiújával foglalkozott. Egyszercsak két katica szállt a karomra. Annyira csiklandoztak, hogy nevetésben törtem ki. De szerencsét is hoztak: a nővérem később lejött a tóra, és együtt úsztunk.Dani egy szép emléke.