Ünnepeljünk együtt! Július 7 – a csoki világnapja

Azon túl, hogy ízesítünk vele a cukor fontos élelmiszeripari alapanyag is, melyből többek között olyan finomságok készülnek, mint kicsik és nagyok örökzöld kedvence, a csokoládé. Július 7-én ünnepeljük a csoki világnapját, ennek apropóján összeszedtünk 10 érdekességet az olvadós finomságról.

  1. A csoki alapját adó kakaóbab egy Dél-Amerika őserdeiből származó növény, a kakaófa termése. A kerekded, rugby labdára emlékeztető alakú, színes héjú termés átlagosan 60 kakaóbabot tartalmaz.
     
  2. Az amerikai őslakosok, köztük az aztékok, inkák és maják, nem csak csemegeként, hanem tápszerként használták, illetve fizettek is vele, mely főleg a különböző értékes áruk cseréjét jelentette.  Többek között egy pulykatyúk vagy egy mezei nyúl 100, egy darab tojás vagy avokádó 3, míg egy paradicsom vagy egy nyaláb tüzelő 1 kakaóbabba került, de a királyi adót is be lehetett fizetni vele.
     
  3. Annak ellenére, hogy maga a növény Dél-Amerikában őshonos, a világ legjelentősebb kakaótermesztő országai Afrikában vannak. Ghána, Elefántcsontpart, Nigéria és Kamerun termeli meg a kakaó kétharmadát. Emellett hatalmas ültetvények találhatók az amerikai kontinensen is, például Brazíliában és Ecuadorban.A kakaótermés legnagyobb részét, 80–90 százalékát az ún. Forastero fajta teszi ki, ennél jelentősen kevesebb, csupán  5% a betegségeknek kevésbé ellenálló Criollo, és kb. 10% a kettő hibridje, a Trinitario fajta. A prémium csokoládékat legtöbbször a Criollo, vagy Trinitario fajtákból készítik, míg az olcsóbb, tömegtermelésben gyártott csokoládék általában Forastero kakaóbabból készülnek.
     
  4. A nyers kakaóbab legnagyobb mennyiségben (40–45%) kakaóvajat tartalmaz, emellett különböző szénhidrátok (pl. cellulóz, keményítő), fehérjék, ásványi anyagok, mintegy 8 százaléknyi víz is megtalálható benne. A kakaó legismertebb és legfontosabb hatóanyaga a teobromin, mely a koffeinhez hasonló szerkezetű és élénkítő hatású anyag.
     
  5. Az első csokoládé, legalábbis ahogyan azt az amerikai őslakosok fogyasztották, egyáltalán nem hasonlított annak mai formájára. Sűrű, fűszeres, keserű ital volt, melyet kakaóból, lisztből, mézből, vaníliából, valamint vízből főztek és mágikus keverékként fogyasztottak a kiváltságosok, főként az uralkodói réteg tagjai.
     
  6. A csoki népszerűségét az is mutatja, hogy rendkívül sok változatban, formában, ízesítéssel és méretben hozzájuthatunk. Rengeteg desszert, sőt akár néhány főfogás része és nincs olyan ünnep ahol a lakomának nem része valamilyen csokis nyalánkság.  A csoki három alaptípusa: az étcsokoládé – mely kakaómasszát, kakaóvajat és cukrot tartalmaz, a tejcsoki – amely az előzőeken túl friss tej vagy tejpor hozzáadásával készül, illetve a fehércsoki – amely kakaómasszán kívül a tejcsoki minden elemét tartalmazza.
     
  7. A csokigyártás során a kakaómasszát cukorral és a többi összetevővel összekeverik, majd egy ún. koncsolási eljárás során speciális technikával keverik és melegítik. Ennek a sajátos eljárásnak köszönhetően a kakaóban lévő aromaanyagok felszabadulnak és kialakul a népszerű csokoládé íz, illetve textúra. Ezután a masszát lehűtik, formázzák.
     
  8. A különböző csokifajták kalória és tápanyagtartalma nagyon hasonló. 10 deka, vagyis egy átlagos tábla kalóriatartalma kb. 500–530 kcal, kb. 25–30 g zsírt, kb. 55–60 g szénhidrátot (jellemzően cukrot) és kb. 5–6 g fehérjét tartalmaz. Mostanában sokat hallani a csokoládé jótékony egészségügyi hatásairól, azonban fontos tudni, hogy ezek a hatások csak a jó minőségű, magas (legalább 60%) kakaótartalmú változatokra igazak. A jótanács, miszerint a mérték a lényeg, pedig mindegyik finomságra érvényes.☺
     
  9. A cukornak lényeges szerepe van a csokigyártásban. Egyrészt hozzájárul a finom íz kialakításához, másrészt pedig részt vesz a csokoládé massza textúrájának kialakításában. Emiatt sokáig szinte lehetetlen küldetés volt alacsonyabb cukortartalmú, vagy akár teljesen cukormentes változatot készíteni, legalábbis az eredetihez hasonló minőségben. Erre a célra még ma is leggyakrabban cukorpótlókat, vagy más néven cukor alkoholokat, pl. maltitot, xilitet, szorbitot, használnak. Azonban az elmúlt évben piacra került egy olyan új technológia amely a cukor fizikai szerkezetének megváltoztatásával gyorsítja annak feloldódását a szájban, ennek köszönhetően pedig ugyanolyan édesnek érezhetjük a 30–40 százalékkal kevesebb cukorral készült csokoládét.


Vissza